Hiba történt a modul működésében
Hiba történt a modul működésében
Hiba történt a modul működésében

Összes oldalmegjelenítés

Saját bloglista

Népszerű bejegyzések

2010. április 10., szombat

Érző levelű mimóza


Ma egész nap sűrű fellegek borították az eget, a szakadatlanul hulló hó mintha csipkefüggönnyel takarta volna el a téli tájat. A hangulat azt az időszakot idézi elém, amikor már megállíthatatlanul sodródtam a vízesés felé.
Szeptember néhány varázslatos napjából észrevétlenül, óvatlanul süppedtem bele október napjaiba. Mint a csavargó, aki mocsaras területre tévedt, egyre mélyebbre merül a sárban, segítségért reménytelen lenne kiáltoznia. A család anyagi helyzete az összeomlás határára ért. Angéla barátainktól kért anyagi segítséget. Tudtam, hogy elkerülhetetlen, örülnöm kellett volna, hogy van még ember, akitől segítséget kaphatunk, de egészen más zajlott le akkor bennem. Kiszolgáltatottnak éreztem magam, mint mindig, amikor segítségre szorultam. Én magam soha eddigi életemben nem szerettem senkitől kérni. A magam erejéből, verítékéből, akár éjt nappallá téve igyekeztem mindent megtenni, hogy kikerüljek a kutyaszorítóból. Már jó ideje ott rejtőzött bennem a tudat, hogy nem én tartom el a családomat, hanem még tőlük is elveszek, hogy orvosra, gyógyszerre, kezelésre költsem. Egy rosszindulatú elváltozásnak éreztem magam családom testén. Egy megoldást láttam, amivel enyhíthetek a család terhein, be kell fejeznem a Márta nénivel folytatott pszichoterápiát.
Október utolsó szerdáján volt a megbeszélt találkozásunk. Egyedül, rendkívül zaklatottan utaztam Budapestre. Angéla több napos továbbképzésen volt, otthon senki sem várt. Egy szerény kis virággal jelentem meg a rendelőben. Márta néni látta rajtam, hogy baj van. Nem értett egyet elhatározásommal, de elfogadta döntésemet. Végső kapaszkodónak lehetőséget kértem tőle, ha nagy bajban vagyok telefonon vagy, személyesen kereshessem. Búcsúzóul, összetörve, remegő hangon köszöntem meg eddigi segítségét és átnyújtottam az ajándékba hozott virágot. Egy érző levelű mimóza volt, amihez ha hozzáérnek becsukja leveleit, de ha jól érzi magát, kedves kis virággal ajándékozza meg gondozóját. Én voltam abba a cserépbe ültetve, akkor éppen összezárt levelekkel. Vajon Ő túlélte az elmúlt néhány hónapot?

Nincsenek megjegyzések: