Hiba történt a modul működésében
Hiba történt a modul működésében
Hiba történt a modul működésében

Összes oldalmegjelenítés

Saját bloglista

Népszerű bejegyzések

2008. május 5., hétfő

Anyák napján

Amikor, egy évvel ezelőtt versemet írtam, már nagyon rossz állapotban voltam.

Ma már édesanyám emléke letisztult, megszabadult minden rárakódott keserűségtől, szomorúságtól.

A bibliai tízparancsolat jut eszembe:

„ Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te istened ád te néked.”

Amikor a Biblia számomra nem volt több, mint az általános műveltség, az egyetemes emberi kultúra része, akkor is így gondolkodtam.

Ma e sorok életem vezérlő elvei lettek.

Anyák napján egyaránt gondolok édesanyámra, édesapámra.

Fotójukat lakásom kiemelt helyén őrzöm a cursillon kapott, megszentelt feszülettel és rózsafűzérrel.

Imáim rajtuk keresztül intézem az Úrhoz.

Rájuk tekintve mindig erőt merítek sorsom elviseléséhez.

Köszöntöttem családom nő tagjait, anyákat, nagymamákat, leendő anyákat.

Egy szál virág helyett Arankáéknak virágoskertemet adtam át, amit régóta olyan szeretettel építettem, gondoztam.

Hosszú idő után újra templomban voltam, Tamara húgom kislányának konfirmálásán, Tiszavasváriban.

Jó volt újra Isten házában lenni azokkal a szeretteimmel, akik számára én is fontos vagyok.

Az ünnepség több volt, mint Barbara hitben való megerősítése.

2008. május 3., szombat

Anya, nézz le rám az égből

Anya, nézz le rám az égből!
Egy szál orgonát tartok kezemben,
Arcod próbálom idézni.
Behunyt szemmel, az emlékeimből
Nem sikerül elővennem,
Tintafoltos fotót kotorok ki
Szekrényem távoli szegletéből.
Ismeretlenül is szép vagy.
Egy életen át nélkülöztelek,
Haragudtam, mert itthagytál
Csupaszon, mint csélcsap,
Ledér leányanya,ki elmegy
Egyedül, másvilágra, hol halál
Várja nászra, ígér olyan
Örökké tartó fiatalságot,
Mit csak ő képes megadni.
Te most is harminckettő vagy,
Az én vonásom barázdáktól
Felszántott, rémes, ráncokkal teli.
Egy koravén gyermek arca,
Ki kerül minden vígságot.
Orgonával reszkető kezemben,
Ma rád gondolok, szeretlek.
Ha itt hagytál, akkor is imádkozom
Sajátos, pogány hitemmel
Érted, küzdök konok istenekkel,
Döntésüket nem átkozom,
Fölnézek fátyolos tekintettel.

2008. május 1., csütörtök

Májusi gondolatok

Érdekes volt elővennem egy évvel korábban, május elsejére írt verseimet.Ha akkorszakember szakember olvassa, bizonyosan szembetűnőek lettek volna depresszióm bipoláris jegyei.

Az egyikre a keserűség, másikra a játékos vidámság a jellemző.

A helyzet mégis súlyos volt, ahogyan ezt a későbbi történések igazolták.

Beindult egy tragikus folyamat, ami akkor megállíthatatlan volt.

Május, alapvetően nem azon időszaka az évnek, amikor a depresszió támad.

Én is ilyenkor kapok új erőre, ha egyébként belső lelki békém engedi, új terveket szövök, nagy dolgokba kezdek.

Azon a májuson, május elseje számomra csak a munka ünnepét, a tavaszt jelentette.

Ma már ennél több, gazdagodott.

2008- ban, a naptári egyezésből fakadóan Áldozó csütörtök, az Úr mennybemenetelének Ünnepe.

Nem mentem templomba, zavart volna, ha találkozom Angélával.

Az én „ mennybemenetelemnek még nem jött el az ideje.

Pár napot várnom kell, még úgy is, ha dobozok között kell töltenem a hosszú hétvégi ünnepnapokat.

Az elmúlt napokban végigjártam a falu emlékezetes helyeit, fotókat készítettem, hiszen életemből tizenöt évet töltöttem Tiszadobon.

Érdekes volt elővennem egy évvel korábban, május elsejére írt verseimet.

Ha akkor szakember olvassa, bizonyosan szembetűnőek lettek volna depresszióm bipoláris jegyei.

Az egyikre a keserűség, másikra a játékos vidámság a jellemző.

A helyzet mégis súlyos volt, ahogyan ezt a későbbi történések igazolták.

Beindult egy tragikus folyamat, ami akkor megállíthatatlan volt.

Május, alapvetően nem azon időszaka az évnek, amikor a depresszió támad.

Én is ilyenkor kapok új erőre, ha egyébként belső lelki békém engedi, új terveket szövök, nagy dolgokba kezdek.

Azon a májuson, május elseje számomra csak a munka ünnepét, a tavaszt jelentette.

Ma már ennél több, gazdagodott.

2008- ban, a naptári egyezésből fakadóan Áldozó csütörtök, az Úr mennybemenetelének Ünnepe.

Nem mentem templomba, zavart volna, ha találkozom Angélával.

Az én „ mennybemenetelemnek még nem jött el az ideje.

Pár napot várnom kell, még úgy is, ha dobozok között kell töltenem a hosszú hétvégi ünnepnapokat.

Az elmúlt napokban végigjártam a falu emlékezetes helyeit, fotókat készítettem, hiszen életemből tizenöt évet töltöttem Tiszadobon.

Aranka megmutatta az új nevelőotthont, jó volt látni, hogy a gyerekek a kor igényeinek megfelelő, méltó körülmények között élhetnek, nevelkedhetnek.

Mindig csodaként tekintettem a májusra.

Okoskodásnak tűnhet, de születésem hónapjából kilenc hónapot visszaszámolva ez a hónap adódik fogantatásom időszakának.

Ma is érzem magamban azt az erőt, energiát, ami egy új élet indulására jellemző, a természetből is szembeötlő.

Ma arra gondolok, hogy élni csodálatos dolog, ha az Úr ad nekem erőt, még sok ember számára szerezhetek örömet, hagyhatok nyomot magam után e világon.

Ez is egy majális

Családom nyakamba kapom,
Örömtől,
Talán a konyakkal
Nyakalt sörömtől
Kipirult arccal
Élvezem a majálist
Ezen a fényűző napon.

Az ember lehányja ruháját
A melegtől,
Talán a konyakkal
Nyakalt sörömtől,
Rotyog a pacal,
Tele a bogrács is,
Meg a megannyi barát.

Élvezzük a majális hangulatát
Szeretettel,
Talán a keverttel
Kevert sörömtől
Kavarog a fejem,
Haknizene csörömpöl,
Az ember jól érzi magát.

Be szép ünnep ez a mai!
Itt a nyár, jön a szabi,
Dől rólam a veríték
Az örömtől,
Talán a konyakkal
Nyakalt sörömtől