Milyen érdekes a Sors.
Napi levelezésem megnyitásakor találtam egy angyali mesét.
Ez indította el gondolataimat.
Anya, 77 évvel ezelőtt, ezen a napon született.
Arra gondoltam, levelet írok Neki.
Életében sosem tehettem.
Drága Anya!
Boldog születésnapot kívánok!
Ugye, figyelemmel kíséred életemet, gyermekeid életét?
Láthatod, hogyan élek.
Egész életemben magam sirattam elvesztésedért.
Ma, belegondoltam, milyen halálfélelmet érezhettél gyermekeid életéért aggódva a hatvani kórház betegágyában.
Ne aggódj, erősek vagyunk.
Hálásan köszönjük Neked életünket.
Ajándékot, életedben talán egyszer adhattam.
Sokáig őrizgettem, a halálod évében készült, szív alakú fotót, amit anyák napjára készítettek az iskolában.
Azután zűrzavaros életemben megfosztottak tőle.
De az emléked nem vehették el.
Már nem sírok.
Tudom, most ott van Rád szükség.
Nem foghatom a kezed, de beszélhetek Veled.
Ugye, hallod?
Mosolyogj!
Már én is mosolygok.
Egyszer majd Hozzád sietek.
Még nincs itt az ideje.
Annyi teendőm van.
Megélni itt egy boldog életet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése