Olyan szeretettel, büszkeséggel és féltőn nézte Lórit, ahogyan csak a legjobb anyák tekintenek felnőtt fiúkra.
De jobb oldalt ajka lefelé görbült, jobb szeme, amivel rám pillantott fátyolos volt. Mit vétettél drágám, hogy engem kaptál párodul az első nagy kudarcod után? Nem érdemled ezt a büntetést! Most a Te Istenedhez fohászkodom: Uram! Szabadítsd meg a Gonosztól ezt a csodálatos asszonyt!
Ütött az óra. A himnusz hangjai alatt határoztam el magam, hogy számvetést készítek. A kötelező újévi köszöntők után lopva, csendben, egyedül indultam haza. Az önbevallás elkészítése egyedül az én felelősségem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése