- kutyám, a Papi
nem hétköznapi
gyűrött pofija
előkelő profilja,
mint kivénhedt, bölcs emberfia,
hogyha vidáman rámnevet,
elűzi rosszkedvemet.
önkéntes száműzetésemben
benne társra leltem.
közös fedél alatt lakunk,
együtt töltjük minden napunk.
megosztjuk ételünk,
életünk úgy összefonódott, mint két-
perifériára sodródott csavargóé.
nincsen gazda, nincsen góré,
egyenlőség jutott, nem jólét.
simogatás lett a kenyerünk,
gondoskodás hozzá vizünk.
sült csirke illattól nagyokat nyelünk,
régmúlt időkre gondolunk még néha,
ma már kevéssel beérjük,
sorsunk senkitől számon nem kérjük.
Papi, meg én , egyek vagyunk.
utódokat a világra nem hagyunk.
ha jön majd a tél, meg nem fagyunk,
egymást melengetjük,
távol a világtól, Istenhez közel,
egymást bántani nem hagyjuk,
bármily idő is jön el.
- Ma egy szellemi időutazásra indultam,ami kicsit egy szellemvasút élményét adta.
- Tudtam, mit szeretnék, mit nem.
- A hozzá vezető út feltételei sok helyen hiányoztak, félelmeim, mint riogató szellemek jöttek elő.
- A változtatás igénye szükségessé teszi,hogy a környezetem is megváltozzon.
- El kell költöznöm Tiszadobról!
- Papi kutyám, mint aki megérzi, milyen gondolatok foglalkoztatnak,ölembe tette fejét és szomorúan nézett rám.
- Csakugyan:
- Mi lesz vele?
- Magammal nem vihetem!
- Kövér könnycsepp gördült ki a szememből.
- A kérdés mindaddig nem hagyott nyugodni, amíg gondolatban meg nem találtam a legmegfelelőbbnek tűnő megoldást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése