Amióta ebben a sajátos, különös világban élek,gyakran tapasztalom,hogy gondolataim,reagálásaim nem mindenki számára érthetőek, elfogadhatóak.

Angéla annyi évi házasság után is gyakran mondogatja nekem:

Nem értelek én téged, Józsi!

Valaha közelednek-e egymáshoz világaink?

Nem tudom.

Szeretném, igyekszem tenni érte,de magamban már elfogadtam,hogy amilyen változatossá teremtett bennünket Isten, olyan változatossá teremtette a bennünk élő világokat.

Azt hiszem ez így van jól.

Mi lenne velünk, e nélkül a változatos, gyönyörű természet nélkül?

Mi hajtana bennünket,amikor párt keresünk magunknak?

A művész részére mi adna eszközöket ahhoz,hogy egyedi alkotásokkal kápráztasson el bennünket.

Azt tartom fontosabbnak,hogy világaink belső békéje meg legyen és egymáshoz való kapcsolatukat jellemezze a békés viszony.