Hiba történt a modul működésében
Hiba történt a modul működésében
Hiba történt a modul működésében

Összes oldalmegjelenítés

Saját bloglista

Népszerű bejegyzések

2008. január 31., csütörtök

Állatasszisztált terápia

Ezt a versemet vittem magammal Nyíregyházára, a megyei kórház konferenciájára,melyet a Lelki Egészség Világnapja alkalmából szerveztek.

ANGÉLA hívta fel rá a figyelmemet,közösen vettünk részt rajta.

Az előadóterem zsúfolásig megtelt.

Javarészt fehérköpenyes kórházi dolgozók, az egészségügyi főiskola diákjai töltötték meg a széksorokat.

Én talpig feketében,hosszú hajamat fekete hajpánttal összefogva, bizonyára nem illettem ebbe a képbe.

Nem mintha zavart volna,megszoktam már,hogy tizenévesektől aggastyánokig megfordulnak utánam az emberek az utcán.

Tulajdonképpen a legutolsónak beharangozott előadás kedvéért mentem el a rendezvényre.

Az állatasszisztált terápia szerepe,lehetőségei a gyógyításban című előadás,sajnos technikai okok miatt elmaradt..

Csalódott lettem.

Valójában én magam sokat mesélhettem volna személyes tapasztalataimról,talán még újat is tudtam volna mondani,a mai napig használom ezt a módszert.

Pontosabban :

Szeretem az állatokat, minden élőlényt,az életet általában,ha ez magatartásomban nem is volt mindig érzékelhető.

Legtöbbet magam ellen vétettem,mert életemre nem mint adományra tekintettem,hanem kizárólagos tulajdonomra, melyet akár tönkre is tehetek.

Mások élete, az más volt,azokat tiszteletben kell tartani,gondoskodni kell róla,mint ahogyan én is szeretetre,gondoskodásra vágyom.

Ma már Isten létének tudata sokat jelent számomra,de Ő sokszor megfoghatatlan.

A kutyám pedig itt szuszog mellettem,hozzám dörgölőzik,bánatosan néz a szemembe és én őrá.

Előadások után program szerint konzultációk, véleménycsere következett volna az előadókkal.

Csak Angéla és én maradtunk.

Úgy tűnt,hogy a program,csak egy kipipálandó rendezvény volt a sok közül.

Szót kaptam az előadóktól és én mesélni kezdtem küzdelmeimről,amelyet a depresszió ellen vívok,már ki tudja, mióta..

Dőltek belőlem a keserű szavak, amire ma már csak úgy gondolok,mint egy szánalmas alak „ kit érdekel?”-vallomásaira.

Elkérték a Hétköznapi Harcaim című kéziratomat,amit később –szerintem olvasatlanul kaptam vissza.

Észrevétlenül lett vége a nyárnak.

Angéla már főfoglalkozású egyéni vállalkozóként építette karrierjét,én pedig nyalogattam újra-és újra szétnyíló sebeimet.

Nincsenek megjegyzések: