Összes oldalmegjelenítés

Saját bloglista

Népszerű bejegyzések

2011. február 8., kedd

Batta Ágnes: Szemünk fénye a gyermek


Elsősorban a háttértényezőket, a körülményeket okolhatjuk azért, hogy a fiatalok, sőt a gyerekek körében is terjed az agresszió. Több kockázati tényező együttes jelenléte növeli a gyerek kriminalizálódásának esélyét – állapították meg egy konferencián a Csapókertben. A gyermekkori bűnözés és agresszió témájában tartott rendezvényen kiderült, hogy az agresszió adott esetben hasznunkra is válhat.

Évekkel ezelőtt, amikor először olvastam Csáth Géza A kis Emma című novelláját elszörnyülködtem. Nem gondoltam, hogy történhet olyasmi, ami igazolhatja az író igazát. Nemrégiben két középiskolás fiú Kaposváron előre eltervezte, hogy megöli barátját, mert az megváltozott irányukba. A testi bántalmazás mellett a lopás és a szidalmazás is agressziónak minősül a pszichológus szerint. – A gyerekek nem születnek bűnözőnek, mint azt korábban próbálták a genetikával magyarázni, hanem a háttértényezők következtében válhatnak azzá. A bűnözés melegágya lehet a szegénység, a munkanélküliség, az újgazdag lét, a diszharmóniás családi légkör, az alkoholizmus vagy a szexuális bántalmazás. Nem elhanyagolható a televízióból áradó erőszak szerepe sem, ami ma már nem csak a filmekben, hanem a mesékben is gyakori. Ha egyszerre több tényező is jelen van ezekből a kockázati faktorokból, nagy az esélye annak, hogy a gyerek kriminalizálódik, ugyanis a – bármilyen módon – bántalmazott gyermek nagy valószínűséggel maga is bántalmazó lesz – magyarázta Csíky-Mészáros Mária igazságügyi pszichológus szakértő.

Abban, hogy valakiből agresszor lesz-e nagy szerepet játszik a szocializáció, mivel viselkedésünk folyamatosan alakul egy tanulási folyamat eredményeként. A fejlődés egyes szakaszaiban meg kell kapnunk bizonyos ingereket, melyek csak társas közegben közvetítődnek. A ránk ható közegek közül a legalapvetőbb a család; a szülő-gyerek kapcsolat mintaként szolgál a későbbi társas kapcsolatokban. – A családi mintát serdülőkorban felváltja a kortárs csoport, így a nevelés terén ilyenkor már nincs mit tenni. A gyerek minden esetben a többiek visszajelzéséből kap választ, hogy milyen a viselkedése – ez által gyakorol önismeretet. Az ember általában hasonlóvá válik, mint az a közeg, ahol felnő, de vannak egyéni jellegzetességek is. A bűnöző gyerekeknél biztos, hogy történt valami a családban, ami előidézte a kriminalizálódást. Ez lehet fizikai bántalmazás, de lelki kínzás is, mely az esetek többségében sokkal nagyobb károkat okoz, mint például a verés. Ez mindegyik közül a legbrutálisabb bántalmazás – hangsúlyozta az igazságügyi szakértő. A gyerekkori agresszió kialakulásában a serdülőkor a legveszélyesebb, amikor a tinédzser kicsúszik a szülő kezéből, és a kortárs csoportokat követi. A közeg kiválasztása lehet az első lépés az agresszióhoz, mivel a fiatalok leggyakrabban mindent megtesznek azért, hogy elfogadják őket a hőn áhított csoport tagjai. – Mivel az ember társas lény, szüksége van egy csoportra, amelyhez tartozhat. Ennek értékrendje egyes esetekben, teljes mértékben kihat az egyén viselkedésére, ezért olyan gyakoriak a csoportosan elkövetett brutális cselekmények a gyerekek körében – fejtette ki a szakértő.

– Az agresszió azonban hasznos is lehet. Minden embernek szüksége van bizonyos mértékű agresszióra, hogy érvényesíthesse érdekeit. Ezt nevezzük asszertivitásnak. Ahhoz tehát, hogy önállóvá váljon gyermekünk, szüksége van bizonyos mértékű agresszióra – kezdte előadását Pethő Csilla klinikai szakpszichológus. – Az a gondolkodásmód helytelen, hogy az agressziót teljes mértékben ki kell irtani a gyerekekből, mivel nem csak negatív hatásai vannak. A kizárás helyett inkább bevonni kellene a nevelésbe, előnyös vonásait hangsúlyozva, hogy a gyerekek elválaszthassák az erőszaktól. Ez elősegíthetné az agresszió megszelídítését, azon túl, hogy előkészítené az önállóvá válást, a bátorság és kezdeményezőkészség tanításával.

– A köztudatban az agresszióval egy kalap alá vesszük az agresszív fantáziát is (rossznak bélyegezve), amelyről le akarjuk szoktatni a gyereket. Ettől azonban nem érdemes megfosztani a lurkókat, mivel a fantázia és a cselekvés náluk sem azonos. Az agresszív fantázia hiánya néha nagyobb bajra utal, mint megléte, ha azt a gyerek elfojtja. Arra kell figyelni, hogy a képzeletet ne keverjék össze a valósággal. Az agresszív filmek alkotnak még egy olyan kérdést, amiben a felnőttek tanácstalanná válnak. Nem értik miért olyan vonzóak a durva jelenetek a gyerekek számára. A megoldás egyszerű: az ilyen jelenetek látványával általában feszültségtől szabadulnak meg a gyerekek, de egyes esetekben fokozhatják is az agressziót. Mélyebb szinten önállóvá válást, érdekérvényesítést váltanak ki a fiatalokból, és lehetővé teszik a túlélés képességének elsajátítását – fejtette ki a szakpszichológus.

Az agresszió a frusztrált állapotból adódó erős feszültség következtében is létrejöhet, ha a gyerek például nem kap meg valamit, amit szeretne. Az agresszió kiélése pedig, ahelyett hogy csökkentené, még növelheti is az agressziót. A legjobb módszer a feszültség mozgásos levezetése, ami egyeseknél futásban, másoknál takarításban nyilvánul meg, de a gyerekeknél a leghatásosabbak a kötött szabályok szerint játszott testi ügyességet fejlesztő játékok, mint például a foci – mondta Pethő Csilla.

Az agresszió kontrollálását az együttérzés képességének a megléte is nagyban befolyásolja, ezért olyan fontos a család szerepe, mert ezt a családi légkörben sajátíthatja el gyerek. A sorozatgyilkosok például nem éreznek semmiféle empátiát, de ennek az érzésnek a hiánya sem biztos jele, hogy valakiből agresszor lesz. Minél több a veszélyeztető tényező annál nagyobb rá az esély, hogy egy újabb kaposvári esetről halljunk, ezért a legkisebb jelekre is figyelni kell. Inkább legyen száz ok nélküli riasztás a szülők vagy tanárok felé, mint egy tragédia.
Forrás: Deol

Nincsenek megjegyzések: