Hazatérés

Vasárnapi szentmiséről tértem haza az imént.
Ádám Atya, prédikációjában, a napokban olvasott Kaplonyi Barátok üzenetében arról olvastam, Jézus meggyógyított minden betegséget.
Egész életemről elmondhatom, hogy végtelen otthonkeresés, hazatérés.
Döbbenetes felismerés, megrázkódtatás volt, amikor rádöbbentem, miért vagyok idegen ebben a világban, mi okozza, folytonos boldogtalanságomat, miért gyötör halálra a depresszió.
Állandó félelemben, sötétségben éltem.
Féltem a világtól, amelyben éltem, féltem önmagamtól.
Féltem múltamtól, jelenemtől, jövőmtől.
Féltem az élettől, és féltem a haláltól.
Azután, a félelmes sötétségből Fény támadt.
Mindennapi cselekedeteimben, már tudtam, merre menjek.
Ezt a fényt kell követnem, Jézus szavai szerint kell éljek.
Nem elég megismerni, követni ezt a Fényt, tovább kell adni másoknak, mert oly sokan élnek sötétségben!
Ma már elmondhatom, megbirkózom a depresszióval, minimális gyógyszer szedése mellett is jól érzem magam.
El tudom fogadni önmagam, el tudom fogadni a világot.
Bizonyára lesznek kétkedők, akik legyintenek szavaimra.
Nincs titkom a világ előtt!
Volt idő életemben, amikor bajaimat csak alkohollal tudtam elviselni.
Aki ismeri az alkoholbetegség jellemzőit, lényegét, az tudja, hogy nem lehet kigyógyulni belőle.
„ Szárazon” lehet élni, de, amint egy csepp alkohollal találkozik a szervezet, azonnal elindul, egy láncreakció!
Magam, régóta absztinens vagyok.
Nem kívánom az alkoholt.
Ünnepnapokon azután próbára tettem magam.
Elfogyasztottam egy pohár pezsgőt, vagy egy pohárka vörösbort.
Nem esik jól, nem kívánom a folytatást!
Előttem, ez a legékesebb bizonyítéka Jézus gyógyító erejének.