A kék barlang

A kék barlang


A kék barlang
Élt egyszer egy egyszerű, szegény ember. Esténként, a kemény munka után fáradtan és rosszkedvűen tért haza.
Árgus szemekkel figyelte az elrobogó kocsibakban és a bárok asztalainál ülő embereket.
- Azoknak persze jól megy - morogta magában, és közben lelkében úgy össze volt nyomódva, mint a szőlőfürt a présben… Nekik minden rózsás és élvezetes. Bárcsak õk hordanák az én keresztemet!
Az Isten mindig nagy türelemmel hallgatta a szegény ember panaszát. Az egyik este az Isten várt rá a ház előtt.
- Ah, Te vagy az Uram? - mondta a férfi, amikor meglátta.
Ne is foglalkozz a gondolattal, hogy más belátásra bírsz! Ha valaki, akkor Te nagyon jól ismered keresztemet, hiszen Te tetted a vállamra.
Az ember ma este sokkal jobban zúgolódott, mint máskor. Az Úr jóságosan rámosolygott.
- Gyere velem, lehetőséget adok neked egy választásra.
A férfi egyszerre egy hatalmas kék barlangban találta magát.
Az építészeti stílus fenséges volt. Tele volt keresztekkel: aprók, közepesek, gyöngyökkel kirakottak, simák és ferdék.
- Ezek az emberek keresztjei - mondta az Úr. Válassz egyet magadnak. Az ember unottan vágta a sarokba a saját keresztjét. Örömében megdörzsölte a kezét és válogatni kezdett.
Megpróbált egy kisebb keresztet, de nagyon hosszú és esetlen volt. Egy püspöki keresztet is a nyakába akasztott, de a felelősség annyira lehúzta a vállát, hogy hamar visszatette. Látott egy kis méretű, simára gyalultat, és azt vette vállára, az meg úgy szúrt, mintha tövisből lett volna. Egy ezüstösen csillogó keresztet is felvett, de olyan nagy szomorúság és egyedüllét jött rá, hogy az sem kellett neki. Egy ideig még válogatott, de egyik sem tetszett meg neki.
Végre az egyik sarokban talált egy testhezálló kis keresztet, nem volt súlyos, és nem is akadályozta a járásban. Úgy érezte, hogy azt neki készítették. Győzedelmes mosollyal vette vállára a keresztet.
- Ezt választom! - kiáltotta. Ezzel elhagyta a barlangot.
Az Úr jóságos tekintettel nézett rá. A férfi ekkor vette észre, hogy a saját keresztjét vette vissza a vállára. Többé nem tette le, hanem hordozta egy életen át.

Forrás: JUBI