Amikor, egy évvel ezelőtt versemet írtam, már nagyon rossz állapotban voltam.
Ma már édesanyám emléke letisztult, megszabadult minden rárakódott keserűségtől, szomorúságtól.
A bibliai tízparancsolat jut eszembe:
„ Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te istened ád te néked.”
Amikor a Biblia számomra nem volt több, mint az általános műveltség, az egyetemes emberi kultúra része, akkor is így gondolkodtam.
Ma e sorok életem vezérlő elvei lettek.
Anyák napján egyaránt gondolok édesanyámra, édesapámra.
Fotójukat lakásom kiemelt helyén őrzöm a cursillon kapott, megszentelt feszülettel és rózsafűzérrel.
Imáim rajtuk keresztül intézem az Úrhoz.
Rájuk tekintve mindig erőt merítek sorsom elviseléséhez.
Köszöntöttem családom nő tagjait, anyákat, nagymamákat, leendő anyákat.
Egy szál virág helyett Arankáéknak virágoskertemet adtam át, amit régóta olyan szeretettel építettem, gondoztam.
Hosszú idő után újra templomban voltam, Tamara húgom kislányának konfirmálásán, Tiszavasváriban.
Jó volt újra Isten házában lenni azokkal a szeretteimmel, akik számára én is fontos vagyok.
Az ünnepség több volt, mint Barbara hitben való megerősítése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése